Mennyit fogyaszt egy tél alatt az ereszcsatorna-jégmentesítés
„És mennyibe fog kerülni az áram?” Ez az első kérdés az ár után. A helyes válasz nem egy fix szám, mert három dologtól függ: hány méter kábele van, mekkora a méterenkénti teljesítménye, és — ami a legfontosabb — hány órát működik valójában.
A képlet
Egy szezon fogyasztása így számolható:
kábelméter × W/m ÷ 1000 × üzemórák = kWh szezononként
A végén megszorozza a saját kWh-árával, amelyet a számláján talál. Az árat nem mi adjuk meg, mert változik, és szolgáltatónként eltér.
1. lépés: hány méter
A kábel a víz útját követi, nem csak az ereszcsatornát. Az ereszcsatorna hossza, plusz minden lefolyó oda-vissza (hurok, mert a lefolyó fagy be elsőként), plusz tartalék a könyökökre és a csatlakozásra.
Egy 12 méter ereszcsatornás és két 6 méteres lefolyós háznál ez 12 + (2 × 6 × 2) = 36 méter, plusz tartalék — kb. 40 méter.
Nem kell papíron számolni: az ereszcsatorna-jégmentesítés oldalán lévő kalkulátor pontosan ezt számolja ki, és a beépített teljesítményt is megadja.
2. lépés: mekkora teljesítmény
Ereszcsatornákba kéteres 18 W/m-es ellenállásos kábelt szerelünk, eresz- és lefolyóméterenként két métert, ha a kábelhossz meghaladja a 14 métert, 14 méter alatt pedig ELSR-N 20 W/m-es önszabályozó kábelt. 10 W/m-es kábelt ereszcsatornába nem szerelünk. 40 méter 18 W/m-es ellenállásos kábelnél a beépített teljesítmény 720 W, vagyis 0,72 kW.
Ne feledje, ez a beépített teljesítmény, nem a fogyasztás. A fogyasztást az dönti el, hány órát működik valójában a rendszer.
3. lépés: hány óra — itt dől el a számla
Ez az a tényező, amely tízszeresére változtatja az eredményt, és itt követik el a hibákat is.
Az ereszen a jég szűk tartományban képződik: kell hozzá folyó víz, és nulla fok körüli hőmérséklet. Mínusz tizenöt fokban, száraz időben semmi sem olvad, tehát nincs mi megfagyjon az ereszen — az ilyenkor bekapcsoló rendszer feleslegesen fűti az eget.
A különbséget a vezérlés adja:
- Egyszerű termosztáttal — minden alkalommal bekapcsol, amikor hideg van. Egy romániai vagy magyarországi télen ez több száz órát jelent, többségükben feleslegesen.
- Nedvesség- és hőmérséklet-érzékelős vezérlővel — csak akkor kapcsol be, amikor mindkét feltétel egyszerre teljesül. Az üzemórák többszörösen csökkennek, a védelem pedig ugyanaz marad.
Erről külön írtunk: miért fogyaszt feleslegesen a csak termosztáttal indított jégmentesítés.
A teljes példa
Ugyanaz a ház, ugyanaz a kábel, kétféle vezérlés:
| Beépített teljesítmény | 0,72 kW (40 m 18 W/m-rel) |
|---|---|
| Nedvességérzékelős vezérlővel, mondjuk 150 óra szezononként | 108 kWh |
| Egyszerű termosztáttal, mondjuk 800 óra szezononként | 576 kWh |
Az órák munkahipotézisek, nem mérések — függnek a térségtől, a kitettségtől és a téltől. Ami nem hipotézis, az a kettő aránya: ugyanaz a rendszer, rosszul vezérelve, ugyanazért a védelemért többszörösét fogyasztja.
Mivel érdemes összevetni
Érdemes szembeállítani azzal, ami rendszer nélkül történik: a jég súlyától a rögzítéseiből kiszakadt ereszcsatorna, a cserép alá, a padlásra befolyt víz, vagy minden havazás után létrás, feszítővasas beavatkozás. Egy kereskedelmi épületnél ehhez jön az ereszről lógó jégcsapokért viselt felelősség is.
És még valami: 14 méternél hosszabb kábelhosszú ereszcsatornáknál a nedvességérzékelős vezérlővel vezérelt kéteres 18 W/m-es ellenállásos kábel az a változat, amelyet szerelünk; 14 méter alatt ELSR-N 20 W/m-es önszabályozó kábelt teszünk, hosszra vágva. A kettő közötti különbséget a választásról szóló cikk magyarázza el.
Ha a saját házára kér számot
Írja meg az ereszcsatorna hosszát, hány lefolyója van, és milyen magasak. Küldje el az adatokat, vagy írjon WhatsAppon, és megadjuk a métereket, a beépített teljesítményt és a megfelelő automatikát — mielőtt bármit vásárolna.