Elektromos padlófűtés

Kiegészítő vagy fő fűtés

Az első kérdés, amely az egész további számítást meghatározza: a fűtött padló az egyetlen, ami a helyiséget fűti, vagy csak kellemessé teszi a padlót a láb alatt?

Fő fűtésként a beépített teljesítménynek fedeznie kell a helyiség hőveszteségét. Új, jól szigetelt épületben a veszteség általában 40 és 80 W között van beépített négyzetméterenként. Régi vagy gyengén szigetelt épületben 80-100 W/m²-re nő. Kiegészítő fűtésként, más rendszer mellett, alacsonyabb értékkel dolgozunk, mert a cél a padló hőmérséklete, nem a levegőé.

A nap, a világítás, a készülékek és az emberek is hőt adnak — a teljes igény 10-20 százalékát. Egy jó termosztát ezt magától figyelembe veszi, mert lekapcsol, amikor a hőmérséklet elérte a beállított értéket.

Bruttó és szabad alapterület

Itt hibáznak a legtöbben, és a hiba csak az aljzatbeton kiöntése után derül ki.

A teljesítményt a helyiség bruttó alapterületére számoljuk:

Teljesítmény [W] = a helyiség alapterülete [m²] × fajlagos teljesítmény [W/m²]

Az osztástávolságot viszont a szabad alapterületre számoljuk — arra, ami a beépített bútorok, a kád, a WC és az oszlopok levonása után marad. Rögzített tárgyak alá soha nem teszünk kábelt, mert ott a hő nem tud távozni, és a kábel feleslegesen túlmelegszik.

Osztástávolság [m] = szabad alapterület [m²] ÷ a kábel hossza [m]

Ha a beépített tárgyak a helyiség nagy részét elfoglalják, a megmaradt szabad felületen növeljük a teljesítményt, hogy kisebb felületről ugyanannyi hő jöjjön ki. A fűtőszőnyegeknél az osztástávolság gyárilag rögzített, ezért ott a szőnyeget a szabad alapterület szerint választjuk, és a hálót vágjuk az akadályok mentén — a hálót, nem a kábelt.

Fűtőkábel vagy fűtőszőnyeg

A fűtőszőnyegen a kábel gyárilag, a helyes osztástávolsággal van a hálóra rögzítve. Letekerjük, a hálót az akadályok mentén elvágjuk, és vékony csemperagasztó-rétegbe kerül a járólap alá. Gyorsabb, és szinte nem emeli a padlószintet, ezért ez a szokásos választás felújításnál, ahol az ajtók és küszöbök miatt nem lehet emelni a szintet.

A fűtőkábelt kézzel fektetjük, kiszámolt osztástávolsággal. Ez az egyetlen megoldás bonyolult alaprajzú helyiségnél, ha olyan teljesítmény kell, amely kész szőnyegként nem létezik, vagy ha vastag aljzatbeton készül. 150 W/m² felett szinte mindig kábellel dolgozunk.

A fűtőszőnyegek szokásos teljesítménye: 100 W/m² nappaliba, előszobába és konyhába; 150 W/m² fürdőszobába, WC-be és mosókonyhába, ahol több kell. Fürdőszobában a jó tartomány 120-150 W/m².

Mennyi tehető alá, a burkolattól függően

A határértékek nem ajánlások, hanem biztonsági feltételek:

• Éghető burkolatok (fa, parketta) — legfeljebb 80 W/m² és legfeljebb 10 W/m-es kábel. 60-70 W/m²-nél 10 W/m-es kábellel az osztástávolság általában 90 és 130 mm között van.
• Járólap, kő, nem éghető anyagok — 150 W/m²-ig, legfeljebb 17 W/m-es kábellel.
• Vastag, hőtároló aljzatbeton — 150-200 W/m², a kábel nagy tömegű betonban, amely tárolja a hőt és lassan adja le.
• Beltérben nem lépjük túl a 200 W/m²-t, rendszertől függetlenül.

És egy szabály, amelynek megszegése az egész számítást érvényteleníti: a kábel fölé nem kerülhet hőszigetelő anyag. Egy vastag szőnyeg a fűtött padlón nemcsak a helyiség felé zárja el a hőt — maga alatt tartja, és túlterheli a kábelt.

A termosztát és a padlóérzékelő

Az érzékelőn múlik, hogy a rendszer helyesen működik-e, és fillérekbe kerül. Négy dolog róla:

• A padló olyan részére kerül, amelyről biztosan tudja, hogy nem takarja majd nehéz bútor vagy vastag szőnyeg.
• Nem kerül a fűtőkábel mellé — a kábel hőmérsékletét mérné, nem a padlóét.
• Védőcsőbe szereljük, a végén lezárva, hogy meghibásodás esetén kihúzható és cserélhető legyen. A közvetlenül az aljzatbetonba öntött érzékelő padlóbontást jelent.
• A védőcsövet a padló felületéhez a lehető legközelebb vezetjük — ott van a mérvadó pont.

A helyiségérzékelős termosztát kb. 1,6 m magasra kerül. Fa padlóhoz helyiségérzékelős és határoló funkciójú padlóérzékelős termosztátot használunk, hogy soha ne lépje túl a padlógyártó által megengedett hőmérsékletet.

Mit kell eldönteni betonozás előtt

• Hová kerülnek a beépített bútorok. Az aljzatbeton után már semmit sem lehet áthelyezni.
• Hová kerül a termosztát, és merre fut fel az érzékelő védőcsöve és a betáplálás.
• Milyen szigetelés kerül a kábel alá. Nélküle a hő jó része lefelé távozik.
• A hálót, amelyre a kábelt kötjük, szintén földeljük.
• A kötegelőket csak lazán húzzuk meg, hogy a kábelt a betonozásig tartsák. A szorosan meghúzott kötegelő tönkreteszi a köpenyt, a végelzáró hüvelyre pedig soha nem húzunk kötegelőt.
• A kábel szigetelési ellenállását betonozás előtt és után is mérjük, és jegyzőkönyvben rögzítjük. Az előzetes mérés nélkül nem bizonyítható, mikor ment tönkre.

Betonozás után az aljzat magától szárad: hat-nyolc hétig a kábelt nem kapcsoljuk be. Ha korábban bekapcsoljuk, egyenetlenül szárítja és megrepeszti az aljzatot.

Amit mi csinálunk

Az Ön alaprajza alapján kiszámoljuk a teljesítményt és az osztástávolságot, leírjuk, melyik kábel vagy fűtőszőnyeg kerül az egyes helyiségekbe és milyen termosztát vezérli, és Magyarországra szállítjuk. A méretezés ingyenes — küldje el az alaprajzot a felületekkel, és írja meg, milyen burkolat kerül a padlóra.

A termékek: padlófűtő kábelek, fűtőszőnyegek és termosztátok.

Gyakori kérdések

Lehet a padlófűtés az egyetlen hőforrás?

Igen, ha az épület szigetelt, és a beépített teljesítmény fedezi a veszteségeket. Új, jól szigetelt háznál a veszteség általában 40 és 80 W között van négyzetméterenként. Régi vagy gyengén szigetelt háznál 80-100. Ha a veszteség ennél nagyobb, a padló egyedül nem fedezi, és kiegészítő fűtés marad.

Miért nem kerül kábel a beépített bútorok alá?

Mert ott a hő nem tud távozni. Konyhabútor vagy kád alatt a kábel felmelegszik anélkül, hogy a hőt a helyiségnek átadná, és gyorsabban öregszik. Ezért a szabad alapterületre számolunk, nem az egész helyiségre.

Mikor kapcsolható be először?

Nem azonnal. Az aljzatbetonnak magától kell kiszáradnia és megkötnie; általában a kábelt a betonozás után hat-nyolc hétig nem kapcsoljuk be. Ha korábban bekapcsoljuk, egyenetlenül szárítja és megrepeszti az aljzatot.

Kerülhet rá parketta?

Igen, két feltétellel. Az első: fa vagy más éghető burkolat alá legfeljebb 80 W/m² és legfeljebb 10 W/m-es kábel kerülhet. A második: a parkettát a gyártónak padlófűtésre alkalmasnak kell nyilvánítania. Járólap vagy kő alatt 150 W/m²-ig lehet menni.

Mennyit takarítok meg, ha éjszakára lejjebb veszem a termosztátot?

15-25 százalékot, ha a hőmérséklet éjszaka és amikor senki sincs otthon, kb. 5 fokkal csökken. A legnagyobb a megtakarítás a vékony, gyorsan reagáló padlóknál; vastag, hőtároló aljzatbetonnál lassabb a szabályozás és kisebb a nyereség.

Mekkora teljesítmény kerüljön a fürdőszobai járólap alá?

A jó tartomány a szabad alapterület 120–150 W/m²-e. 150 W/m² kitett fürdőszobákban — földszint, külső fal, nagy ablak —, vagy ha a padló az egyetlen hőforrás; 120 W/m², ha radiátor is van, és csak meleg padló a cél. A teljesítményt a kád, a WC és a beépített bútorok levonása után maradó felületre számoljuk, mert alájuk nem kerül kábel. 18 W/m-es kábellel az osztástávolság 18 / 150 = 0,12 m, vagyis 12 cm, illetve 120 W/m²-nél 15 cm. Ha a kiszámolt osztás 7 cm alá esik, a kábel túl hosszú a helyiséghez: rövidebbet választunk, nem zsúfoljuk.

Milyen vastag legyen az aljzatbeton a kábel fölött?

Attól függ, mi kerül bele. Kábel aljzatbetonban: 3–5 cm beton a kábel fölött. 3 cm alatt a hő nem tud egyenletesen eloszlani, és a hurkok fölött meleg csíkok érezhetők; 5 cm felett a padló egyre lassabban reagál. Vékony fűtőszőnyeg járólap alatt: nem kell aljzatbeton, a 6–10 mm-es ragasztórétegbe kerül, ezért ez a felújítások megoldása, ahol az ajtók miatt nem lehet emelni a szintet. Hőtároló aljzat: 6–8 cm, nagy tömeggel, amely tárolja a hőt és lassan adja le — csak kedvezményes tarifával van értelme, mert a szabályozás nagyon lassú lesz. Minden esetben szigetelés kerül a kábel alá: nélküle a hő jó része lefelé távozik, és ez a legolcsóbb megtakarítás a legdrágább következménnyel.

Elektromos vagy vizes padlófűtés — melyik olcsóbb?

Két különböző költségről van szó, és a válasz attól függ, melyik számít Önnek. A beruházásnál az elektromos egyértelműen nyer: nincs kazán, osztó, szivattyú, tágulási tartály és csövek, nem kell gépészeti helyiség, centiméterek helyett milliméterekkel emeli a padlót, néhány nap alatt beszerelhető, és nincs éves karbantartás. Az üzemeltetésnél általában a vizes nyer, ha a hőforrás gázkazán vagy hőszivattyú: a hőszivattyú 1 kWh áramból 3–4 kWh hőt állít elő, a kábel pontosan egyet. Ebből a gyakorlati szabály: egész házhoz, folyamatos fűtéshez hosszú távon a vizes rendszer olcsóbb; fürdőszobába, konyhába, előszobába, irodába vagy tetőtérbe, olyan felújításhoz, ahol a kazánhoz nem nyúlnak, és időszakosan használt helyiségekbe az elektromos egyértelműen előnyösebb, mert olcsón szerelhető, és csak addig megy, amíg szükség van rá.